A Nap hatása otthonunkra
Mindenki tapasztalta már mennyire befolyásolja hangulatát a Nap jelenléte, illetve hiánya. Nem meglepő, hogy ugyanígy képes befolyásolni otthonunk minőségét is. Miért is?
Mindannyian vonzódunk a lakásokhoz. Valószínűleg ezt még az őskorból hoztuk magunkkal, amikor áztunk-fáztunk és rettegtünk a vadállatoktól, az élelemhiánytól. Állandó alkalmazkodásra kényszerültünk mind fizikailag, mind pszichésen. Mára a civilizáció hatására teljesen elkényelmesedtünk. A problémáink is átalakultak, például: mekkora lakásunk legyen és hol, hány fokra állítsuk be a termosztátot, mennyi ideig menjen a klíma stb. Mégis, az a program, amely ősidők óta belénk van táplálva, nem törlődött ki. Tovább működik tudatalattink szintjén, és teszi a dolgát, mi pedig szenved(het)ünk.
Mi ez a program?
Az, hogy a „második testünk”, vagyis otthonunk is befolyással van ránk, az egészségünkre, a boldogulásunkra. A második testünk, amely először barlang formájában vigyázott ránk, kissé hideg volt és kényelmetlen, de már adott némi védelmet. Amikor aztán elindultak az első „építkezések” kezdetleges állatbőrrel takart sátrak formájában, őseink már maguk hozták létre a második testüket képező teret. Már nem kellett ázni-fázni, és az állatoktól is nyújtott valamilyen védelmet. Ez a tér akár tetszőleges kialakítású is lehetett volna, de számos befolyásoló tényező alakította. Ilyen volt például az optimális méret kérdése, mekkora legyen, mennyi bőrt borítsanak rá, merre nézzen a kijárat, földrajzilag hová helyezzék stb. Sok-sok szempont, amelyet ma is figyelembe vesznek a nomád népek egy-egy ideiglenes táborhely meghatározásánál.
Ezzel szemben az európai ember rendszerint azt nézi, hogy mit tud megfizetni. Már szó sincs az egyéb ingerek iránti igény kielégítéséről, csak a pénztárca és az építési előírások szabnak határt a „vágyaknak”. Ha felmérést készítenénk, gyorsan kiderülne, hogy a hasonló házban élők hasonló problémákkal küzdenek. Ha ezt sikerülne felismernünk, elgondolkodnánk a bennünket körülvevő tereken.
Egy konkrét példát kiragadva: van Németországban egy utca, végig ugyanolyan házakkal, amelyek ugyanolyan elrendezésűek. Az utca egyik oldalán lakóknak ugyanolyan problémáik vannak, történetesen mind elváltak. De vegyünk egy hazai példát: egy ismerősöm panelházban nőtt fel. Ő hívta fel a figyelmemet arra, hogy egy 10 emeletes ház egyik lakástípusában, az egymás alatt-felett lakó 10 család életében volt egy azonos esemény: mindenütt meghalt a családfő. Ez csak véletlen, mondhatják sokan. De érdemes elgondolkodni és a környezetünkben is keresni az összefüggéseket.
Természetesen azzal mindenki tisztában van, hogy jelentős hatással van ránk a lakásunk, hiszen más hatások érnek egy viskóban és mások egy palotában. De gondolnánk, hogy a pszichés hatáson kívül a környezeti tényezők is ennyire erős hatással vannak az otthonunkra? Gondoljuk végig, hogy a napnak milyen hatása van ránk és ezzel párhuzamosan az otthonunkra. Nézzük végig, hogy milyen hatást gyakorol a nap a testünkre az orvosok szerint, és milyen probléma keletkezhet, ha nem tudjuk beengedni lakásunkba a nap éltető sugarait.
Képzeljük el, hogy ősz van. Nem süt a nap, borongós az idő. Semmi sem esik jól, semmihez sincs kedvünk. Az orvosok szerint ilyenkor sokasodnak a depressziós tünetek. Hasonlóképpen működik ez azoknál az embereknél, akik nem tudnak korán felkelni. Az ájurvéda szerint 6 óráig kell felkelni. És valóban, azok az emberek, akik természetes ciklusukat be tudják úgy állítani, hogy korán kelnek, sokkal frissebbek, aktívabbak lesznek, mint azok az embertársaik, akik akkor ébrednek fel, amikor a nap már magasan jár. Ők azok, akik csak kávé és energiaitalok segítségével tudják elképzelni a napot.
De mi történik, ha nem tudjuk beengedni a lakásunkba a nap sugarait? Ugyanazt érezzük, mint a borongós ősz idején: nem esik jól semmi, nincs kedvünk semmihez, nem tudunk belefogni semmibe vagy csak hatalmas energia árán.
Orvosilag bizonyított, hogy a nap mennyire pozitív hatással van a szervezetünkre, a legfőbb D-vitaminforrásunk.
Sok orvos azon a véleményen van, hogy a szabadban eltöltött idő visszaszorítása számos betegség oka. Tőlük tudjuk, hogy az ultraibolya sugárzással D-vitamint juttatunk a testünkbe. Azért hirdetik a napozás szükségességét, mert akkor nagyobb felületen tud felvenni D-vitamint a testünk. De miért is szükséges ez? A D-vitamin elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását, ami befolyással van a csontképződésre, így hatással van a fogakra, a csontozatra egyaránt. Hiánya gyerekkorban angolkórhoz, míg időskorban a csontok lágyulásához vezethet. Vannak orvosok, akik a vesekőképződés okát is ebben látják. Végeztek kutatásokat a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők D-vitamin szintjének megállapítására. Megállapították, hogy az alacsony D-vitaminszint a szívinfarktus és a daganatos betegségek kockázatát is növeli. Honnan lehet még D-vitaminhoz jutni? A vegetáriánusok nincsenek szerencsés helyzetben a természetes táplálkozás által bevitt D-vitamint illetően, ugyanis az sem a gabonafélékben, sem a zöldségekben, sem a gyümölcsökben nem mutatható ki. Az állati eredetű táplálékban azonban megtalálható, például a vajakban, a húsokban, a halakban, a tojásban, valamint a tejtermékekben.
Ha az orvosok tanácsát megfogadjuk és kitesszük magunkat a napsütésnek, akkor ugyanez vonatkozik a lakásunkra is. Oda is szeretnénk becsalogatni azt az energiát, amely a fontos vitamint és energiát közvetíti felénk. Ez az energia kerülne be az otthonunkba, áradna szét, és mi is ebből részesülnénk. De van egy bökkenő, ez csak azoknál az otthonoknál lehetséges, ahol a keleti oldal ablakozott. És nem elég, hogy ablakozott, el is kell húznunk a függönyt, és az ablakokat ki kell nyitnunk. Ha mindezt megtesszük, sokkal frissebbnek érezzük magunkat napközben. Nem leszünk elcsigázottak, minden mintha olajozottabban menne. Akik rendelkeznek keleti nyitottsággal, sokkal könnyebben tudnak elkezdeni egy vállalkozást, egy párkapcsolatot, bárminek az elindítása sokkal könnyebb számukra. Mindenbe kevesebb energiát kell fektetniük, hiszen a természet is őket támogatja. A lakásnál éppúgy érvényes, mint a bőrünknél, hogy a korai napsütés az éltetőbb számunkra. Akkor érdemes kiszellőztetni. Minél korábban, annál jobb. A déli napsütés már nem olyan minőségű energiával rendelkezik.
Ha csak a korai kelést és a keleti szellőztetést megoldjuk, valamint a keleti ablakot nem fedi vastag függöny egész nap, csak egy vékony, áttetsző függöny, már könnyebb lesz az életünk. Ráadásul pénzt takaríthatunk meg, s jót is teszünk szervezetünknek az élénkítő kávék és a drága energiaitalok elhagyásával. Ami pedig a boldogulásunkat illeti, a keleti energia segít beindítani a dolgainkat. Munkára fel!
Diéta és fitnesz magazin, 2010. február
