Mindannyian vonzódunk a lakásokhoz. Valószínűleg ezt még az őskorból hoztuk magunkkal, amikor áztunk-fáztunk és rettegtünk a vadállatoktól, az élelemhiánytól. Állandó alkalmazkodásra kényszerültünk mind fizikailag, mind pszichésen. Mára a civilizáció hatására teljesen elkényelmesedtünk. A problémáink is átalakultak, például: mekkora lakásunk legyen és hol, hány fokra állítsuk be a termosztátot, mennyi ideig menjen a klíma stb. Mégis, az a program, amely ősidők óta belénk van táplálva, nem törlődött ki. Tovább működik tudatalattink szintjén, és teszi a dolgát, mi pedig szenved(het)ünk.